Mérés-értékelés online eszközökkel

Ebben a bejegyzésben a mérés-értékelés folyamatának az oktatásban való megjelenéséről és szerepéről fogok részletesebben írni.

Elsőként Az értékelés új útjai című, gyakorló pedagógusok által írt, 2012-es tanulmányból emelnék ki 3 elemet, amelyek segíthetnek az értékelés fontosságának kihangsúlyozásában. Ezeket aztán további források segítségével részletezem.

1. Az értékelés kritikája, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a diákok elkülönítve kezelik az iskolai és a mindennapi tudást.
2. Az értékelés céljai: rangsort képez, motivál, fegyelmez, visszajelzést ad.
3. Az értékelés néhány  lehetséges módszere, melyekkel eljuthatunk az önértékelésig: számmal, szövegesen, videóval, csoportosan, értékelő táblázattal.

Az értékelés sokszor eredményezi, hogy a diákok csak azért tanulnak meg valamit, mert a háttérben Damoklész kardjaként, mindig ott lebeg az osztályozás, mint esetleges fenyegetés. Az első pontot ezért tartom lényegesnek, hiszen rávilágít az értékelés folyamatában elkövethető hibákra. Fontos, hogy a diákok ne azért tanuljanak, mert szoronganak a jövőbeni jegyeik milyensége miatt. Törekedni kell arra, hogy ne úgy gondoljanak a tananyagra, mint kötelező rosszra, amit a számonkérés miatt kell megtanulni, hanem mint a későbbi életükben hasznosnak bizonyuló, értékes tudásra.

Az értékelés célja ebből kifolyólag nem csak a minősítés, hanem a visszajelzés is, illetve motiválás a továbbfejlődésre. Ez látszik az értékelés három típusának elkülönítéséből is. A folyamat elején a diagnosztikus értékelés az előzetes tudás felmérésére, döntés-előkészítésre szolgál. A folyamatközi formatív értékelés szerepe a segítségnyújtás, a pozitív megerősítés, reflektálás a tanuló fejlődésére, esetleg tanácsadás a jövőben további sikerek eléréséhez. A folyamatvégi szummatív értékelés minősít és rangsorol,  a külvilágnak (pl. szülők) is visszajelzésül szolgál.

Az fentiekben felsorolt célok eléréséhez megfelelő és változatos módszerekre is szükség van. Attól függően, ki/mi az értékelés tárgya (pl. egyéni teljesítmény, normához igazodás) és ki az értékelő (tanuló, tanár), más és más módon kell megközelíteni a folyamatot. 

• Értékelhetünk számszerűen, osztályzatokkal, ez a szummatív értékelés egy formája, elsősorban adminisztratív jellegű, és sokszor nem megbízható, hiszen a fegyelmezés eszközeként is előszeretettel alkalmazzák.
• Értékelhetünk szövegesen, ez főleg kisdiákok esetében hasznos, hiszen ők még az értékelést saját személyiségük és nem az adott tárgy értékleteként fogják fel.
• Értékelhetünk írásbeli vagy szóbeli vizsgáztatással (esszé, dolgozat és feleltetés)
• Értékelhetünk portfólióval, ez hosszútávú, és nem csak a végeredményt, de a folyamatot is világosan megmutatja. A kooperativitás érvényesül ennél a módszernél, a végeredmény közös produktum, a csoportot együtt értékeljük.
• Értékelhetik a diákok önmagukat és egymást is, ennek eszközei a reflexió, reflektív munkanapló, tanulási napló lehetnek.
• Értékelhetünk kompetitív szempontúan is, a diákok itt egymáshoz mérik tudásukat játékos feladatok során

FELADAT /Egy opcionális módja az értékelésnek/

Irodalom óra keretében

• Learninapps párkereső: 9-10. osztályban, a Nyugat folyóirat 1. nemzedékének néhány fontosabb szerzőjének áttekintésére. Egyénileg vagy párban, ismeretek előhívására, vagy ráhangolódásra, kreativitás fejlesztésére.
• Learningapps idővonal: 6-7. osztályban, a János vitéz tartalmának áttekintésére, ellenőrzésképpen, hogy olvasták-e a művet. Egyénileg, a korábban szerzett ismeretek előhívásához.

A bejegyzés megírása során az alábbi kompetenciáim fejlődhettek:

• tudatosult az értékelés,  mint nem teljesítmény-orientált hanem támogató folyamatként való megjelenése az oktatásban
• változatos értékelési módok megismerése, gyakorlatban való alkalmazási lehetőségei
• értékelés céljai, nem csak egy minősítés, a jegyek osztogatása nem elég

A bejegyzéshez felhasznált további források:

• A különböző tanári teljesítményvisszajelzések hatása a tanulók személyiségfejlődésére és tanulmányi teljesítményére - nem csak a teljesítményt értékeljük, az értékelést differenciálni kell, a diákokban tudatosítani kell, hogy az értékelés nem fenyegetés, hanem egy visszajelzés, lehetőség a fejlődésre
• Értékelés-az értékelésnek következetesnek és mindig objektívnek kell lennie, hogy a kapott információkból a tanár differenciált tanmenetet építhessen ki
• A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai- az értékelés a követelményekhez, a tanulócsoport többi tagjához, vagy a tanuló korábbi teljesítményéhez viszonyított. Módszerek: szöveges feladat, reflexió stb. attól függ, ki az értékelő (belső-külső értékelés)
• Értékelési filozófiák és pedagógiai mérés 16-24. o. (Az értékelés típusai)-orientált (individumra, normára, kritériumra, standardra), előnyök és hátrányok
• Értékelési filozófiák és pedagógiai mérés 28-31. o. (Az értékelés funkciói)-3 fajta értékelés és eltérő funkcióik
• Értékelési filozófiák és pedagógiai mérés 31-38. o. (Értékelési filozófiák)-kompetitív

Társértékelés

Egy angol-ének szakos hallgatótársam Socrative feladatát értékeltem. A kvíz megkezdéséhez a BECSKA Room Name-t kellett beírni.
A teszt nyelvezete választékos volt, az elrendezés jól átlátható, a kérdések megfogalmazása egyértelmű és érthető. A kvíz témája az ének volt azon belül is a reneszánsz korszak, így a kitöltéssel néhol akadtak nehézségeim (rég volt ének órám), főleg, hogy a kérdések a végéhez közelítve nehezedtek, valamint amiatt is, hogy a válaszokat nekem kellett beírni, nem pedig a megadottakból a jót kiválasztani . Azonban úgy gondolom, a 9-es korosztály számára, akiknek készült, megfelelő a feladat, alaposan teszteli a tudásukat, segít a dolgozatra való felkészülésben és az esetleges hiányzó/ elfelejtett ismeretek felfrissítésében.

Összességében élveztem a feladat megoldását, érdekes adatokat tudtam meg, izgalmas formába csomagolva.